A Nemzetközi Bíróság Alapszabályai
1. cikk

A Nemzetközi Bíróságot, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az Egyesült Nemzetek legfőbb bírói szerveként állított fel, ezen Alapszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell megalakítani és a Bíróságnak eszerint kell működnie.

I. FEJEZET

A BÍRÓSÁG SZERVEZETE

2. cikk

A Bíróság független bírák testülete, akiket állampolgárságukra való tekintet nélkül, azok közül a nagy erkölcsi tekintélynek örvendő személyek közül kell választani, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztség betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek, vagy akik a nemzetközi jog terén elismert jártassággal bírói jogtudósok.

3. cikk
  1. A Bíróság 15 tagból áll, akik közül kettő ugyanannak az Államnak állampolgára nem lehet.
  2. Azt személyt, aki a bírósági tagság szempontjából több Állam állampolgárának volna tartható, azon Állam állampolgárának kell tekinteni, amelyben polgári és politikai jogait rendszeresen gyakorolja.
4. cikk
  1. A Bíróság tagjait, az Állandó Választott Bíróság nemzeti csoportjai által jelölt személyek jegyzékéből a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács az alábbi rendelkezések szerint választja meg.
  2. Az Egyesült Nemzeteknek az Állandó Választott Bíróságban nem képviselt tagjait illetően, a jelölteket olyan nemzeti csoportok választják ki, amelyeket kormányaik e célból az Állandó Választott Bíróság tagjaira nézve a nemzetközi viszályok békés elintézéséről szóló 1907. évi hágai Egyezmény 44. cikkében megállapított feltételekkel megegyező módon alakítanak meg.
  3. Azokat a feltételeket, amelyek mellett olyan Állam, amely a jelen Alapszabályoknak részese ugyan, de az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, a Bíróság tagjainak megválasztásában részt vehet, külön megegyezés hiányában a Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
5. cikk
  1. Legalább három hónappal a választás időpontja előtt az Egyesült Nemzetek Főtitkára írásban felkéri az Állandó Választott Bíróságnak azokat a tagjait, akik a jelen Alapszabályokban részes Államok állampolgárai, valamint a 4. cikk 2. pontja értelmében alakított nemzeti csoportok tagjait, hogy a meghatározott időn belül nemzeti csoportonként jelöljenek ki a bírósági tagsággal járó tisztség betöltésére alkalmas személyeket.
  2. Egy csoport sem jelölhet négynél több személyt, akik közül legfeljebb kettő lehet saját állampolgáruk. Az egy-egy csoport által jelölt személyek száma semmi esetre sem lehet a betöltendő helyek kétszeresénél több.
6. cikk

Ajánlatos, hogy a nemzeti csoportok a jelölések megtétele előtt legfelső bíróságuknak, egyetemeik jogi karának és jogakadémiáiknak, valamint jogtudománnyal foglalkozó nemzeti akadémiáiknak és nemzetközi akadémiák nemzeti tagozatainak véleményét kérjék ki.

7. cikk
  1. A Főtitkár az ekként kijelölt összes személyekről betűsoros jegyzéket állít össze. A 12. cikk 2. pontjában említett esetek kivételével csak ezek a személyek választhatók meg.
  2. A Főtitkár ezt a jegyzéket a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé terjeszti.
8. cikk

A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács a Bíróság tagjainak megválasztását egymástól függetlenül foganatosítja.

9. cikk

A választóknak minden választás során nemcsak arra kell ügyelniök, hogy a megválasztandó személyek a megkívánt követelményeknek egyénenként megfeleljenek, hanem arra is, hogy a testületben, mint egészben, a civilizáció főbb formáinak és a világ fő jogrendszereinek képviselete biztosítva legyen.

10. cikk
  1. Azokat a jelölteket, akik a Közgyűlésben és a Biztonsági Tanácsban a szavazatok abszolút többségét elnyerik, megválasztottnak kell tekinteni.
  2. A Biztonsági Tanácsnak a bírák megválasztására vagy a 12. cikkben említett Bizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szavazását olyképpen kell megtartani, hogy a Biztonsági Tanács állandó és nem állandó tagjai között semmiféle megkülönböztetés se legyen.
  3. Abban az esetben, ha mind a Közgyűlésen, mind pedig a Biztonsági Tanácsban ugyanannak az Államnak több állampolgára nyerné el a szavazatok abszolút többségét, közülük csak a legidősebbet kell megválasztottnak tekintetni.
11. cikk

Ha az első szavazó ülés után egy vagy több hely még betöltésre vár, második és ha szükséges, harmadik ülést kell tartani.

12. cikk
  1. Ha a harmadik ülés után egy vagy több hely még mindig betöltetlen marad, akár a Közgyűlés, akár pedig a Biztonsági Tanács kívánságára bármikor egy hat tagból álló közvetítő Bizottságot kell alakítani, amelynek három tagját a Közgyűlés, három tagját pedig a Biztonsági Tanács jelöli ki. Ennek a Bizottságnak az a célja, hogy minden még betöltetlen helyre abszolút szótöbbséggel egy-egy nevet hozzon javaslatba és azt elfogadás végett a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé terjessze.
  2. Ha a közvetítő Bizottság egyhangúan megállapodik olyan személyben, aki a kívánt feltételeknek megfelel, ezt a személyt akkor is felveheti a jegyzékbe, ha a neve a 7. cikkben említett jelölési jegyzékben nem szerepelt.
  3. Ha a közvetítő Bizottság arra a megállapodásra jut, hogy a választást nem lehet sikerrel megtartani, a Bíróságnak már megválasztott tagjai fogják a Biztonsági Tanács által megállapított határidőn belül az üres helyeket betölteni, azok közül a jelöltek közül történő választás útján, akik akár a Közgyűlésben, akár a Biztonsági Tanácsban szavazatot kaptak.
  4. Abban az esetben, ha a bírák szavazatai egyenlően oszlanak meg, a legidősebb bíró szavazata dönt.
13. cikk
  1. A bíróság tagjait kilenc évre választják és azok újra választhatók; mindazonáltal az első választás során megválasztott bírák közül ötnek működési ideje három év után, további öté pedig hat év után véget ér.
  2. Azokat a bírákat, akiknek működési ideje a fent említett hároméves, illetve hatéves kezdeti időszakkal véget ér, közvetlenül az első választás befejeztével, a Főtitkár sorshúzás útján jelöli ki.
  3. A Bíróság tagjai tisztségük gyakorlását mindaddig folytatják, amíg a helyüket be nem töltik. Leváltásuk után is be kell fejezniök azokat az ügyeket, amelyeknek elintézését megkezdték.
  4. A Bíróság valamelyik tagjának lemondása esetén a lemondást a Főtitkárhoz való továbbítás végett a Bíróság Elnökéhez kell intézni. A bírói széket a lemondásnak a Főtitkárral való közlésével kell megüresedettnek tekinteni.
14. cikk

A megüresedő helyeket az első választásra megszabott módon a következők szem előtt tartásával kell betölteni: a Főtitkárnak a megüresedéstől számított egy hónapon belül kell az 5. cikkben előírt felkéréseket továbbítania és a választás időpontját a Biztonsági Tanács állapítja meg.

15. cikk

A Bíróságnak az a tagja, akit olyan tag helyére választottak meg, akinek működési ideje még nem telt le, tisztségét elődjének még hátralevő működési idejére viseli.

16. cikk
  1. A Bíróság tagjai semmiféle politikai vagy államigazgatási tevékenységet sem folytathatnak és semmiféle más hivatásos jellegű foglalkozást nem vállalhatnak.
  2. Az e cikkel kapcsolatos bármely kétség esetén a Bíróság határoz.
17. cikk
  1. A Bíróság tagjai semmilyen ügyben nem léphetnek fel mint kormánymegbízottak, tanácsadók vagy ügyvédek.
  2. A Bíróság egy tagja sem vehet részt olyan ügy elbírálásában, amelyben előzőleg, mint a felek egyikének kormánymegbízottja, tanácsadója, vagy ügyvédje, vagy valamelyik nemzeti vagy nemzetközi bíróságnak vagy vizsgálóbizottságának tagjaként, vagy bármilyen más minőségben már közreműködött.
  3. Az e cikkel kapcsolatos bármely kétség esetén a Bíróság határoz.
18. cikk
  1. A Bíróság tagjai tisztségükből csak akkor mozdíthatók el, ha a többi tag egyhangú véleménye szerint a megkívánt feltételeknek többé nem felelnek meg.
  2. Erről a Jegyző a Főtitkárt hivatalosan értesíti.
  3. A bírói széket ezzel a közléssel megüresedettnek kell tekinteni.
19. cikk

A Bíróság tagjai bírói tisztségük gyakorlása tekintetében diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élveznek.

20. cikk

Működésének megkezdése előtt a Bíróság minden tagja nyilvános ülésen ünnepélyesen kötelezettséget vállal arra nézve, hogy tisztét pártatlanul és lelkiismeretesen fogja ellátni.

21. cikk
  1. A Bíróság Elnökét és Alelnökét három évre választja; ezek újraválaszthatók.
  2. A Bíróság Jegyzőt nevez ki és a szükséghez képest gondoskodhatik egyéb tisztviselők kinevezéséről is.
22. cikk
  1. A Bíróság székhelye Hága. Ez azonban nem akadályozhatja meg a Bíróságot abban, hogy amennyiben azt kívánatosnak tartja, máshol is ülésezhessék és teendőit máshol is elláthassa.
  2. Az Elnöknek és a Jegyzőnek a Bíróság székhelyén kell laknia.
23. cikk
  1. A Bíróság a törvénykezési szünet kivételével, amelynek idejét és tartamát a Bíróság állapítja meg, állandóan ülésezik.
  2. A Bíróság tagjainak rendszeresen visszatérő időközökben szabadsághoz van joguk, amelynek időpontját és tartamát, Hága és az egyes bírák otthona közötti távolság figyelembevételével, a Bíróság állapítja meg.
  3. A Bíróság tagjainak, ha csak nincsenek szabadságon, vagy ha őket megjelenésükben betegség, vagy az Elnökkel kellő módon közölt más komoly ok nem gátolja, állandóan a Bíróság rendelkezésére kell állniok.
24. cikk
  1. Ha valamilyen különös ok folytán a Bíróság tagja úgy véli, hogy valamely meghatározott ügy elbírálásában nem vehet részt, ezt a körülményt az Elnökkel közölni köteles.
  2. Ha az Elnök úgy véli, hogy a Bíróság egy tagja, valamilyen különös ok folytán valamely meghatározott ügy elbírálásában nem vehet részt, erről őt ennek megfelelően értesíti.
  3. Ha ilyen esetben a Bíróság tagjának és az Elnöknek véleménye nem egyezik, az ügyben a Bíróság dönt.
25. cikk
  1. A Bíróság, hacsak az Alapszabályok kifejezetten másként nem rendelkeznek, teljes ülésben jár el.
  2. Azzal a feltétellel, hogy a Bíróság megalakítása céljából rendelkezésre álló bírák száma ezáltal tizenegy aláíró ne csökkenjen, a Bíróság Ügyviteli Szabályai megengedhetik, hogy egy vagy több bíró, a körülményeknek megfelelően és váltakozva az üléseken való részvétel alól felmentést nyerjen.
  3. A Bíróság megalakításához kilenc bíró jelenléte elegendő.
26. cikk
  1. A Bíróság időről időre saját rendelkezése szerint három vagy több bíróból álló egy vagy több tanácsot alakíthat, bizonyos meghatározott ügycsoportok, mint például munkaügyek vagy az átmenő forgalomra és közlekedésre vonatkozó ügyek letárgyalása végett.
  2. A Bíróság bármikor alakíthat tanácsot valamely meghatározott ügy letárgyalása végett. Az ilyen tanács bíráinak számát a Bíróság a felekkel egyetértésben határozza meg.
  3. Ha a felek kérik, ügyeiket az e cikk rendelkezései szerint alakított tanácsok tárgyalják és döntik el.
27. cikk

A 26. és 29. cikk értelmében megalakított tanácsok bármelyike által hozott ítéletet úgy kell tekinteni, mintha azt a Bíróság hozta volna.

28. cikk

A 26. és 29. cikk érelmében megalakított tanácsok a felek beleegyezésével Hágán kívül is ülésezhetnek és láthatják el teendőiket.

29. cikk

Az ügyek gyors elintézése érdekében a Bíróság évenként egy öt tagból álló tanácsot alakít, amely a felek kérelmére sommás eljárásban tárgyal és bírál el ügyeket. A Bíróság az ülésen való részvételben akadályozott bírák helyettesítésére az öt tagon felül további két bírót jelöl ki.

30. cikk
  1. Teendőinek ellátása céljából a Bíróság Ügyviteli Szabályokat állapít meg. Különösen az eljárásra vonatkozó szabályokat kell leszögeznie.
  2. A Bíróság Ügyviteli Szabályai megengedhetik, hogy a Bíróságnak vagy bármelyik tanácsának ülésein szavazati jog nélkül ülnökök vegyenek részt.
31. cikk
  1. Azok a bírák, akik a peres felek valamelyikének állampolgárai, megtartják a jogukat ahhoz, hogy a Bíróság elé terjesztett ügy elbírálásában közreműködjenek.
  2. Ha a Bíróság eljáró tagjai között olyan bíró szerepel, aki a felek egyikének állampolgára, bármelyik másik fél is jelölhet bíróként egy személyt. Az ilyen személyt elsősorban azok közül a személyek közül kell kijelölni, akik a 4. és 5. cikk rendelkezéseinek megfelelően mint jelöltek szerepelnek.
  3. Ha a Bíróság eljáró tagjai között nincs olyan személy, aki valamelyik fél állampolgára volna, az e cikk 2. pontjának rendelkezései szerint mindegyik fél jelölhet ki bírót.
  4. Ennek a cikknek a rendelkezésit a 26. és 29. cikk esetében is alkalmazni kell. Ilyen esetben a Bíróság Elnöke a Bíróságnak a tanácsot alkotó tagjai közül egyet, vagy ha szükséges, kettőt felkér arra, hogy helyét a Bíróság olyan tagjainak adja át, aki az érdekelt felek állampolgára, illetve ilyenek hiányában, vagy ha az megjelenésében akadályoztatva volna, annak, akit a felek erre a célra külön kijelölnek.
  5. Ha ugyanabban az ügyben több fél van együttesen érdekelve, ezek az előző rendelkezések alkalmazása szempontjából csupán egy félnek számítanak. Ez e pontra vonatkozó bármely kétség esetében a Bíróság dönt.
  6. A jelen cikk 2., 3. és 4. pontjai értelmében kijelölt bíráknak az Alapszabályok 2. cikkében, 17. cikkének 2. pontjában, valamint 20. és 24. cikkeiben előírt feltételeknek meg kell felelniök. Ezek a bírák az ügy eldöntésében bírótársaikkal a teljes egyenlőség alapján vesznek részt.
32. cikk
  1. A Bíróság minden tagja évi illetményben részesül.
  2. Az Elnök külön évi járandóságban részesül.
  3. Az Alelnök minden olyan napra, amelyen mint Elnök működik, külön járandóságban részesül.
  4. A 31. cikk értelmében kijelölt bírák, akik a Bíróságnak nem tagjai, azokra a napokra, amelyeken teendőiket ellátják, térítésben részesülnek.
  5. Ezeknek az illetményeknek, járandóságoknak és térítéseknek az összegét a Közgyűlés állapítja meg. A működés idejének tartama alatt ezeket az összegeket nem lehet leszállítani.
  6. A Jegyző illetményét a Bíróság javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
  7. A Közgyűlés által hozott szabályozás állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bíróság tagjai és a Jegyző részére nyugdíjat lehet biztosítani, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bíróság tagjai és a Jegyző utazási költségeit meg kell téríteni.
  8. A fenti illetmények, járandóságok és térítések mindennemű adótól mentesek.
33. cikk

A Bíróság költségeit az Egyesült Nemzetek a Közgyűlés által meghatározott módon viselik.

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGA

34. cikk
  1. A Bíróság előtt félként csak Állam léphet fel.
  2. A Bíróság az Ügyviteli Szabályai értelmében és azoknak megfelelően, az eléje terjesztett ügyekre vonatkozó tájékoztatást kérhet nemzetközi szervezetektől és e szervezetek saját kezdeményezésükből is adhatnak tájékoztatást.
  3. Valahányszor a Bíróság elé terjesztett valamely ügyben nemzetközi szervezet alapító okirata vagy ezzel kapcsolatban elfogadott nemzetközi egyezmény értelmezésének kérdése merül fel, arról a Jegyző a nemzetközi szervezetet értesíti és megküldi számára a per összes iratainak másolatát.
35. cikk
  1. A Bírósághoz az ezekben az Alapszabályokban részes Államok fordulhatnak.
  2. Azokat a feltételeket, amelyek mellett más Államok is fordulhatnak a Bírósághoz, a hatályban levő nemzetközi szerződésekben foglalt külön rendelkezések fenntartásával a Biztonsági Tanács állapítja meg mindenesetre oly módon, hogy abból a felek a Bíróság előtt semmiféle vonatkozásban se kerüljenek egyenlőtlen helyzetbe.
  3. Ha valamely ügyben olyan Állam van félként érdekelve, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, a Bíróság állapítja meg azt az összeget, amellyel ez a fél a Bíróság költségeihez hozzájárulni köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az ilyen Állam a Bíróság költségeinek viselésében egyébként is részt vesz.
36. cikk
  1. A Bíróság joghatósága kiterjed minden ügyre, amelyet a felek eléje terjesztenek és minden olyan kérdésre, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya vagy a hatályban levő nemzetközi szerződések és egyezmények elébe utalnak.
  2. Az Alapszabályokban részes Államok bármikor kijelenthetik, hogy ipso facto (önmagában) és külön megegyezés nélkül, minden olyan Állammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget vállalja, kötelezőnek ismeri el a Bíróság joghatóságát minden olyan jogvitára nézve, amelynek tárgya:
    1. nemzetközi szerződés értelmezése,
    2. a nemzetközi jog bármely kérdése,
    3. olyan tény létezésének megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti,
    4. nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendő jóvátétel természete vagy terjedelme.
  3. A fent említett nyilatkozatok feltétel nélkül, vagy több Állammal vagy bizonyos Államokkal szemben a viszonosság kikötésével, avagy bizonyos időre korlátozva tehetők.
  4. Az ilyen nyilatkozatokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letenni, aki azokról másolatokat küld az Alapszabályokban részes Államoknak és a Bíróság Jegyzőjének.
  5. Az Állandó Nemzetközi Bíróság Alapszabályainak 36. cikke értelmében tett nyilatkozatokat, amennyiben azok még hatályban vannak, az Alapszabályokban részes Államok között arra az időre, amelyre hatályuk még fennáll és rendelkezéseiknek megfelelően a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságának elfogadása gyanánt kell tekintetni.
  6. Ha abban a kérdésben, hogy a Bíróságnak van-e az eljárásra joghatósága, vita támad, a Bíróság dönt.
37. cikk

Ha valamely hatályban levő nemzetközi szerződés vagy egyezmény a Nemzetek Szövetsége által megállapítandó valamely bíróság vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság joghatóságát írja elő, a joghatóság az Alapszabályokban részes felek közötti viszonylatban a Nemzetközi Bíróságra száll.

38. cikk
  1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza:
    1. azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg;
    2. a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát;
    3. a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket;
    4. az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartás mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.
  2. Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetén valamely ügyet ex aequo et bono (méltányosság alapján) döntsön el.

III. FEJEZET

ELJÁRÁS

39. cikk
  1. A Bíróság hivatalos nyelve a francia és az angol. Ha a felek megegyeznek abban, hogy a tárgyalási nyelv a francia legyen, az ítéletet francia nyelven kell meghozni. Ha a felek abban egyeznek meg, hogy a tárgyalási nyelv az angol legyen, az ítéletet angol nyelven kell meghozni.
  2. Ha a felek között az alkalmazandó nyelv tekintetében megegyezés nem jött létre, a felek előterjesztéseikben tetszésük szerint használhatják a két nyelv bármelyikét, a Bíróság határozatát pedig francia és angol nyelven kell megszövegezni. Ilyenkor a Bíróság egyúttal azt is meghatározza, hogy a két szöveg közül melyiket kell hitelesnek tekintetni.
  3. A Bíróságnak bármelyik fél kérésére meg kell engednie, hogy az a francia vagy angol helyett más nyelvet használhasson.
40. cikk
  1. Az ügyeket az eset körülményeihez képest, vagy a vonatkozó külön megegyezés közlésével, vagy írásbeli kereslettel kell a Bíróság elé terjeszteni; mindkettőt a Jegyzőhöz kell intézni. Mindkét esetben meg kell jelölni a vita tárgyát és a feleket.
  2. A Jegyző a keresetet az összes érdekéltekkel haladéktalanul közli.
  3. A Jegyző a Főtitkár útján az Egyesült Nemzetek tagjait is értesíti; úgyszintén értesíti mindazokat az Államokat, amelyek jogosultak a Bíróság előtt megjelenni.
41. cikk
  1. A Bíróságnak, ha úgy véli, hogy a körülmények ezt megkívánják, jogában áll megjelölni azokat az ideiglenes rendszabályokat, amelyek alkalmazása szükséges bármelyik fél jogainak biztosítása céljából.
  2. A végleges határozat meghozataláig a javasolt rendszabályokról a feleket és a Biztonsági Tanácsot haladéktalanul értesíteni kell.
42. cikk
  1. A feleket a kormánymegbízottak képviselik.
  2. Ezek a Bíróság előtt igénybe vehetik tanácsadók és ügyvédek közreműködését.
  3. A peres felek kormánymegbízottait, tanácsadóit és ügyvédjeit a teendők független ellátásához szükséges minden kiváltság és mentesség megilleti.
43. cikk
  1. Az eljárás két részből áll, az egyik az írásbeli, a másik a szóbeli rész.
  2. Az írásbeli eljárás a periratoknak és elleniratoknak, valamint, ha szükséges, a válasziratoknak, továbbá minden bizonyítékul szolgáló ügydarabnak és okiratnak a Bírósággal és a felekkel történő közléséből áll.
  3. Ezek a közlések a Bíróság által meghatározott rendben és időben a Jegyző útján történnek.
  4. A felek valamelyike által benyújtott minden okiratot hiteles másolatban közölni kell a másik féllel.
  5. A szóbeli eljárás a tanúknak, szakértőknek, kormánymegbízottaknak, tanácsadóknak és ügyvédeknek a Bíróság által történő meghallgatásából áll.
44. cikk
  1. A Bíróság az értesítéseknek a kormánymegbízottak, tanácsadók és ügyvédek kivételével bárki más részére történő kézbesítése céljából közvetlenül annak az Államnak a kormányához fordul, amelynek területén a kézbesítést foganatosítani kell.
  2. Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha a bizonyításfelvételt a helyszínen kell foganatosítani.
45. cikk

A tárgyalást az elnök, ennek akadályoztatása esetén az Alelnök vezeti, ha mind a kettő akadályozva van, a rangidős bíró elnököl.

46. cikk

A tárgyalás nyilvános, hacsak a Bíróság másként nem határoz, vagy ha a felek a nyilvánosság kizárását nem kérik.

47. cikk
  1. Minden ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Jegyző és az Elnök írnak alá.
  2. Ez a jegyzőkönyv az egyedül hiteles.
48. cikk

A Bíróság előírja a pervezetés szabályait, megállapítja a felek perbeli érvelésének előterjesztése tekintetében irányadó alakszerűségeket és határidőket, továbbá

megtesz a bizonyítás felvételéhez szükséges minden intézkedést.

49. cikk

A Bíróság még a tárgyalás megkezdése előtt felhívhatja a kormánymegbízottakat, valamely okirat felmutatására, vagy valamely felvilágosítás megadására. A felhívás visszautasítását hivatalos okiratban kell tudomásul venni.

50. cikk

A Bíróság bármikor megbízhat bármely általa választott személyt, testületet, hivatalt, bizottságot vagy más szervezetet vizsgálat lefolytatásával, vagy szakértői vélemény adásával.

51. cikk

A tárgyalás során a 30. cikkben említett Ügyviteli Szabályokban a Bíróság által megállapított feltételek mellett, a tanúknak és a szakértőknek minden lényeges kérdés feltehető.

52. cikk

Ha a Bíróság a bizonyítékokat és tanúvallomásokat az e célra megállapított időn belül már felvette, az egyik fél által előterjeszteni kívánt további szóbeli vagy írásbeli bizonyíték átvételét megtagadhatja, kivéve, ha a másik fél az előterjesztéshez hozzájárul.

53. cikk
  1. Amennyiben az egyik fél nem jelenik meg a Bíróság előtt, vagy ügyében nem terjeszt elő kérelmet, a másik fél indítványozhatja, hogy a Bíróság kérelme értelmében határozzon.
  2. A Bíróság, mielőtt így határozna, nemcsak arról tartozik meggyőződni, hogy joghatósága a 36. és 37. cikkek értelmében fennáll, hanem arról is, hogy a kérelem ténybelileg és jogilag megalapozott.
54. cikk
  1. Miután a kormánymegbízottak, tanácsadók és ügyvédek a Bíróság vezetése alatt az ügyre vonatkozó előadásaikat befejezték, az Elnök a tárgyalást berekeszti.
  2. Ezután a Bíróság ítélethozatalra visszavonul.
  3. A Bíróságnak az ítélethozatallal kapcsolatos tanácskozásai titkosak és azok később sem hozhatók nyilvánosságra.
55. cikk

1. Minden kérdést a jelenlevő bírák szavazatának többségével kell eldönteni.

2. Szavazategyenlőség esetében az Elnök, vagy az őt helyettesítő bíró szavazata dönt.

56. cikk
  1. Az ítéletet indokolni kell.
  2. Az ítéletnek tartalmaznia kell a határozat meghozatalában részt vett bírák nevét.
57. cikk

Ha az ítélet egészben vagy részben nem a bírák egyhangú véleményét fejezi ki, bármelyik bírónak joga van különvéleményt benyújtani.

58. cikk

Az ítéletet az Elnök és a Jegyző írja aláíró, s azt a kormánymegbízottak előzetes értesítése után nyilvános ülésen fel kell olvasni.

59. cikk

A Bíróság határozata csak a perben álló felekre és csak az eldöntött ügyben kötelező.

60. cikk

Az ítélet végleges és vele szemben fellebbezésnek nincs helye. Ha az ítélet értelme vagy alkalmazási köre tekintetében vita támad, a Bíróság, bármelyik fél kérelmére, hiteles magyarázatot ad.

61. cikk
  1. Újrafelvétel iránti kérelmet csak abban az esetben lehet előterjeszteni, ha az olyan döntő jelentőségű tény felmerülésén alapul, amely az ítélet meghozatalakor mind a Bíróság, mind pedig az újrafelvételt kérő fél előtt ismeretlen volt, feltéve mindig, hogy a tény nem ismerése nem az újrafelvételt kérő fél gondatlanságának a következménye.
  2. Az újrafelvételi eljárást a Bíróság ítélete vezeti be, amely az új tény fennforgását kifejezetten megállapítja, valamint elismeri, hogy az olyan természetű, amely az újrafelvételt lehetővé teszi és kijelenti, hogy az újrafelvételi kérelemnek ennek alapján helye van.
  3. A Bíróság, mielőtt az újrafelvételi kérelemnek helyt adna, megkívánhatja az ítélet rendelkezéseinek előzetes végrehajtását.
  4. Az újrafelvétel iránti kérelmet legkésőbb az új tény felmerülésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani.
  5. Az ítélet meghozatalától számított tíz év után újrafelvételi kérelmet előterjeszteni nem lehet.
62. cikk
  1. Ha valamely Állam úgy véli, hogy az ügyben hozott ítélet jogi természetű érdekeit érinti, a beavatkozás iránt a Bíróságnál kérelmet terjeszthet elő.
  2. E kérelem tárgyában a Bíróság dönt.
63. cikk
  1. Valahányszor oly egyezmény értelmezéséről van szó, amelynek az ügyben érdekelt Államokon kívül más Államok is részesei, a Jegyző ezeket az Államokat haladéktalanul értesíti.
  2. Minden így értesített Államnak jogában áll a perbe beavatkoznia; de ha él ezzel a jogával, úgy az ítéletben foglalt értelmezés reánézve hasonlóképpen kötelező lesz.
64. cikk

Ha csak a Bíróság másképp nem határoz, saját költségeit mindegyik fél maga viseli.

IV. FEJEZET

TANÁCSADÓ VÉLEMÉNY

65. cikk
  1. A Bíróság bármilyen jogi kérdésben tanácsadó véleményt nyilváníthat bármely olyan szerv megkeresésére, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmánya által, vagy annak értelmében ilyen megkeresés előterjesztésére jogosult.
  2. Azokat a kérdéseket, amelyekre nézve a Bíróság tanácsadó véleményét kérik, írásbeli megkeresés alakjában kell a Bíróság elé terjeszteni. A megkeresésben szabatosan meg kell határozni azt a kérdést, amelyre nézve a véleményt kérik és csatolni kell hozzá minden, a kérdés megvilágítására alkalmasnak látszó iratot.
66. cikk
  1. A Jegyző a tanácsadó vélemény nyújtására vonatkozó megkeresés előterjesztéséről haladéktalanul értesíti mindazokat az Államokat, amelyek jogosultak a Bírósághoz fordulni.
  2. A Jegyző ezenkívül külön és közvetlen értesítés útján tudatja mindazokkal az Államokkal, amelyek jogosultak a Bírósághoz fordulni, valamint minden olyan nemzetközi szervezettel, amely a Bíróság, vagy ha ez nem ülésezik, az Elnök véleménye szerint a kérdésre vonatkozóan valószínűleg tájékoztatást tud adni, hogy a Bíróság kész a kérdésre vonatkozó írásbeli nyilatkozatokat az Elnök által megállapítandó határidőn belül átvenni, illetőleg szóbeli nyilatkozataikat e célra összehívandó nyilvános ülésen meghallgatni.
  3. Ha oly Állam, amely jogosult a Bírósághoz fordulni, az e cikk 2. pontjában említett külön értesítést nem kapta meg, kifejezheti óhaját az iránt, hogy írásbeli nyilatkozatot terjeszthessen elő vagy hogy meghallgassák; e kérelem felett a Bíróság dönt.
  4. Azoknak az Államoknak és szervezeteknek, amelyek írásban vagy szóban, vagy mindkét módon nyilatkozatot tettek, meg kell engedni, hogy a más Államok, vagy szervezetek által tett nyilatkozatokhoz megjegyzéseket fűzhessenek abban az alakban, olyan terjedelemben és addig az időpontig, ahogyan azt a Bíróság, vagy ha az nem ülésezik, az Elnök, minden egyes esetben meghatározza. Ennek megfelelően a Jegyző köteles az ilyen írásbeli nyilatkozatot kellő időben közölni azokkal az Államokkal és szervezetekkel, amelyek nyilatkozatokat tettek.
67. cikk

A Bíróság tanácsadó véleményét nyilvános ülésen hirdeti ki, miután erről előzetesen értesítette a Főtitkárt, valamint az Egyesült Nemzetek azon tagjainak, illetőleg az olyan többi Államnak és nemzetközi szervezeteknek a képviselőit, amelyek közvetlenül érdekeltek.

68. cikk

A Bíróságnak tanácsadó tevékenységének gyakorlása során a fenti rendelkezéseken kívül abban a mértékben, amelyben azokat alkalmazhatónak találja, ezen Alapszabályoknak a peres eljárásra vonatkozó szabályait szem előtt kell tartania.

V. FEJEZET

MÓDOSÍTÁS

69. cikk

Az Alapszabályok módosítása tekintetében az Egyesült Nemzetek Alapokmányának módosítására meghatározott eljárás az irányadó, azon rendelkezések figyelembevételével, amelyeket a Közgyűlés a Biztonsági Tanács ajánlására azon Államoknak az eljárásban való részvételére vonatkozóan megállapít, amelyek a jelen Alapszabályoknak részesei ugyan, de az Egyesült Nemzeteknek nem tagjai.

70. cikk

A Bíróság jogosult a jelen Alapszabályoknak az általa szükségesnek tartott módosítása iránt a 69. cikk rendelkezései értelmében történő megfontolás céljából, a Főtitkárhoz intézett írásbeli közlés útján javaslatot tenni.