Kép és valóság

ELŐSZÓ

Az ENSZ központi szerepét ismerték el a béke és a biztonság, a fejlődés és az emberi jogok előmozdításában szerte a világon, amikor. 2001. december 10-én az ENSZ-t és főtitkárát a centenáriumi Nobel-békedíjjal tüntették ki. Ma minden nemzet részt vesz az emberiség szolgálatára alakult szervezet tevékenységében. Annak ellenére, hogy jelentősen növekedett az ENSZ részvétele a globális ügyekben, munkáját illetően sok kérdés és néhány félreértés még mindig maradt. Ezek az oldalak választ adnak néhány kérdésre, melyek a leggyakrabban hangzanak el napjaink ENSZ-ével kapcsolatban.

A jelen anyag 2006. június 30-ai információkra épül, de számos itt közölt információ (megállapítás) ma is érvényes. Újabb adatok az Alapvető tények az ENSZ-ről linken érhetők el.

Az ENSZ 192 tagállammal rendelkező, egyedülálló nemzetközi szervezet, amelyben lényegében a világ valamennyi országa képviselteti magát. A II. világháború után alapították azzal a céllal, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a baráti kapcsolatokat a nemzetek között, és mozdítsa elő a társadalmi fejlődést, a jobb életkörülményeket és az emberi jogokat. A tagállamok együttműködésének alapját az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott alapelvek adják. Ez egy olyan nemzetközi szerződés, amely a tagországok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazza.

2000 szeptemberében mintegy 150 állam- és kormányfő és más vezető személyiség találkozott az ENSZ központjában, hogy a jövőről szóló közös elképzelés alapjait meghatározzák. Az eredmény, a „Millenniumi Nyilatkozat”, az ENSZ alapokmányának fő céljait és elveit egy új világra alkalmazza. Az elképzelések megvalósítása érdekében a tagállamok megegyeztek bizonyos elérhető célokban, melyek segítenek az éhínség és a szegénység leküzdésében, a konfliktusok rendezésében, igazodnak Afrika szükségleteihez, hozzájárulnak a demokrácia és a jog terjesztéséhez és a környezet védelméhez. A résztvevők megállapodtak abban is, hogy ezeket a célokat meghatározott időn belül igyekeznek elérni.

Öt évvel később, az ENSZ hatvanadik évfordulója alkalmából, 150 állam- és kormányfő gyűlt össze New Yorkban, hogy újra elkötelezzék magukat ennek a víziónak és tervnek a megvalósítása mellett, beleértve egy széles körű ENSZ-reform napirendjét.

A 2005. évi csúcstalálkozó záródokumentuma

(Átvéve az ENSZ Hírszolgálat által készített anyagból)

A világ vezetői 2005 szeptemberében New Yorkban, az ENSZ Központjában megtartott csúcstalálkozón több fontos kérdésben megegyezésre jutottak, beleértve a szegénység leküzdésére és a fejlődés előmozdítására, a terrorizmus valamennyi formája elítélésére, valamint a közös felelősség a tömegmészárlás és más emberiség elleni bűntettekkel szemben a polgárok megvédésére vonatkozó intézkedéseket. Egyhangúlag elfogadott záródokumentumuk az alábbiakat tartalmazza:

A fejlődésről – valamennyi kormány elkötelezettsége a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDGs) 2015-ig történő megvalósítása érdekében; 2010-ig minden évben újabb 50 milliárd amerikai dollár előteremtése a szegénység felszámolása érdekében; további intézkedések mérlegelése az adósság hosszú távú fenntarthatóságának biztosításáról fokozott adományozáson alapuló finanszírozás révén, valamint a súlyosan eladósodott szegény országok (HIPCs) hivatalos multilaterális és kétoldalú adósságának elengedése.

A terrorizmusról – a terrorizmus fenntartás nélküli elítélése – valamennyi kormány által – „annak minden formájában és megjelenésében”; erős politikai nyomás egy átfogó, egy éven belül kidolgozandó terrorizmus-ellenes konvenció érdekében; támogatás a nukleáris terrorizmusról szóló megállapodás mielőbbi életbelépése érdekében; megállapodás a terrorizmus elleni küzdelem stratégiájának kidolgozásáról, oly módon, amely erősíti a nemzetközi közösséget és gyengíti a terroristákat.

A békeépítésről, békefenntartásról és béketeremtésről – Békeépítő Bizottság felállítása, amely segíti az országok háborúból békébe történő átmenetét, amelyet egy hivatal, valamint egy állandó alap támogat; új állandó rendőri kapacitás az ENSZ békefenntartói tevékenysége számára.

A védelmi felelősségről – közös nemzetközi felelősség fenntartás nélküli elfogadása a lakosság védelme érdekében népirtás, háborús bűnök, etnikai tisztogatás és az emberiség elleni bűntettek esetén; hajlandóság arra vonatkozóan, hogy e célból a Biztonsági Tanácson keresztül kellő időben közös döntő akciót foganatosítanak, amikor a békés eszközök nem bizonyulnak megfelelőnek, és a nemzeti hatóságok ezt nyilvánvalóan nem teszik meg.

Az emberi jogokról, demokráciáról és jogrendről – döntő lépések az ENSZ emberi jogi mechanizmusának megerősítésére, és megegyezés az Emberi Jogi Tanács létrehozásáról a következő év folyamán; az új Demokrácia Alap üdvözlése, amelyre eddig 13 országból mintegy 32 millió amerikai dollár összegű felajánlás érkezett; elkötelezettség a mindent átható, nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés megszüntetése mellett olyan esetekben, mint az oktatásban vagy a tulajdonlásban való egyenlőtlenség, a nők és lányok elleni erőszak és az ilyen erőszak büntetlenségének a végetvetése.

A menedzsment reformról – az ENSZ ellenőrző kapacitásának megerősítése, beleértve a Belső Ellenőrzési Hivatalát, az ellenőrző szolgáltatások kiterjesztését további szervezetekre; egy független ellenőrzési tanácsadó bizottság kialakításának a kérését, továbbá egy új etikai hivatal kifejlesztését.

A környezetről – a klímaváltozások által okozott súlyos kihívás felismerése és elkötelezettség lépések megtételére az ENSZ klímaváltozási keretegyezményén keresztül; segélynyújtás a legsebezhetőbbek, mint például a kis szigetek fejlődő államai; megegyezés mindenfajta természeti veszélyre vonatkozó globális korai jelzőrendszer felállításáról.

A nemzetközi egészségügyről – a HIV/AIDS, a tbc és a malária elleni küzdelem fokozása megelőzésen, gondozáson, kezelésen és támogatáson keresztül, további erőforrások mobilizálása nemzeti, kétoldalú, multilaterális és magán forrásokból; az Egészségügyi Világszervezet járványkitörést jelző globális riasztó-reagáló hálózatának támogatása.

A humanitárius segítségnyújtásról – Továbbfejlesztett Központi Rendkívüli Forgóalap annak biztosítására, hogy a segély megbízhatóan és gyorsan megérkezzen, amikor a katasztrófa bekövetkezik.

Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata: a célok

A 2000 szeptemberében, az ENSZ Központjában, 147 állam – és kormányfő részvételével megalkotott Millenniumi Nyilatkozat egy új korszak napirendjét határozza meg.

A Millenniumi Nyilatkozat alapján az ENSZ tagállamai célokat határoztak meg a következő területeken: béke, biztonság és leszerelés; fejlesztés; a környezetvédelem; emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás; a sebezhetők védelme; Afrika különleges szükségleteinek kielégítése; és az ENSZ megerősítése.

Íme néhány, a Millenniumi Nyilatkozathoz kapcsolódó célok közül:

  • Béke, biztonság és leszerelés:

Nemzetközi jogrend —- Erősítsük meg a Nemzetközi Bíróság határozatainak a végrehajtását, és tartsuk be az ENSZ Alapokmányának előírásait; összehangoltan cselekedjünk a nemzetközi terrorizmus ellen; kétszerezzük meg erőfeszítéseinket a nemzetközi kábítószer-probléma és a transznacionális bűnözés ellen.

Az ENSZ és a fegyveres konfliktusok —- Biztosítsuk az ENSZ számára azokat az erőforrásokat, melyek szükségesek a konfliktusok megelőzéséhez, a viták békés rendezéséhez, a békefenntartáshoz, valamint a háború utáni békeépítéshez és újjáépítéshez, erősítsük meg az együttműködést a regionális testületekkel.

Leszerelés —- Törekedjünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére, szólítsuk fel a tagállamokat a Taposóaknákról szóló Egyezményhez való csatlakozás megfontolására, állítsuk le a könnyű fegyverek és kézi lőfegyverek illegális kereskedelmét

Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek

Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást

Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését

Csökkentik a gyermekhalandóságot

Javítják az anyai egészségügyet

Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen

Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot

A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki

  • Közös környezetünk védelme

Csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását; fokozzuk az erőfeszítéseket az erdők fenntartható fejlődése érdekében; sürgessük meg a Biológiai Sokféleségről és Elsivatagosodásról szóló Egyezmények végrehajtását; állítsuk meg a vízi erőforrások fenntarthatatlan kizsákmányolását, biztosítsuk az egyenlő hozzáférést és a megfelelő készleteket; fokozzuk az együttműködést a természeti, és az ember okozta katasztrófák számának és hatásának csökkentése érdekében; biztosítsuk az emberi géntérképre vonatkozó információkhoz való szabad hozzáférést

  • Emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás

Támogassuk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartását, törekedjünk a mindenkit megillető polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok betartására; erősítsük a tagállamok kapacitását a demokrácia és az emberi jogok elveinek és gyakorlatának megvalósítására; harcoljunk a nők elleni erőszak ellen; és valósítsuk meg a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések kiküszöböléséről szóló egyezményt.

Tegyünk intézkedéseket a bevándorlók, a vendégmunkások és családjuk emberi jogainak védelme érdekében, a rasszizmus, és az idegengyűlölet okozta cselekmények megszüntetése érdekében; a nagyobb tolerancia és harmónia támogatása érdekében; munkálkodjunk együtt a minél több embert magában foglaló politikai folyamatokért; biztosítsuk a sajtó szabadságát és a nyilvánosság jogát az információ eléréséhez

  • A sebezhetők védelme

Fokozzuk a bonyolult veszélyhelyzetekben lévő civilek védelmét, és erősítsük meg a terhek megosztását a menekülteket fogadó országok megsegítése érdekében; segítsünk minden menekültnek és otthonából elüldözött személynek, hogy önként térhessenek vissza biztonságos hazai környezetbe; ösztönözzük a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény és a fegyveres konfliktusokról, gyermekprostitúcióról és pornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyveinek megvalósítását

  • Afrika sajátságos szükségleteinek kielégítése

Támogassuk teljes mértékben a kialakuló demokráciák intézményi és politikai struktúráit, illetve a regionális és szubregionális mechanizmusokat a stabilitás megőrzése és konfliktusok megelőzése érdekében; biztosítsuk az erőforrások megbízható áramlását a békefenntartó műveletek számára

Tegyünk speciális intézkedéseket a szegénység megszüntetésére és a fenntartható fejlődés kihívásainak kezelésére, beleértve az adóságok eltörlését, a piacok jobb elérését, a fokozott hivatalos fejlesztési segítségnyújtást és a fokozott közvetlen külföldi befektetéseket, valamint a technológia átadását; segítsük Afrikát a HIV/AIDS és más fertőző betegségek leküzdésében.

  • Az ENSZ megerősítése

Erősítsük meg a Közgyűlés szerepét, az ENSZ fő tanácskozó, politika-csináló szervét; fokozzuk erőfeszítéseiket a Biztonsági Tanács reformját illetően; erősítsük tovább a Gazdasági és Szociális Tanácsot, erősítsük a Nemzetközi Bíróságot.

Ösztönözzük a rendszeres konzultációkat és koordinációt az ENSZ fő szervei között; biztosítsuk, hogy az ENSZ időben és előre látható módon megkapja a feladatai végrehajtásához szükséges erőforrásokat; ösztönözzük a Titkárságot, hogy az erőforrásokat a legjobb menedzsment gyakorlat és rendelkezésre álló technológiák alkalmazásával használják ki; támogassuk az ENSZ és Társult Személyzete Biztonságáról szóló Egyezményt.

Biztosítsuk a politikai irányvonalbeli nagyobb következességet az ENSZ, szakosított intézményei, a Bretton Woods-i Intézmények, a Kereskedelmi Világszervezet és más multilaterális testületek között; erősítsük tovább az együttműködést az Interparlamentáris Unióval; biztosítsunk nagyobb lehetőséget a magánszektornak, a nem kormányzati szervezeteknek és általában a civil társadalomnak általában, hogy ezek hozzájáruljanak az ENSZ céljainak, programjainak végrehajtásához

***

Copyright© United Nations • UN WEBSITE SECTION – UNWS/DPI • 2008

A jelen anyag 2006. június 30-ai információkra épül.