(A 2014 évi április hó 24 napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben – a változások vastagított, dőlt betűvel kiemelve )
I. fejezet
Általános rendelkezések
(1) A szervezet neve: MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG,
angolul: United Nations Association of Hungary
franciául: Association hongroise pour les Nations Unies
németül: Ungarische Gesellschaft für die Vereinten Nationen
oroszul: Венгерская Ассоциация Содействия ООН
spanyolul: Asociación para las Naciones Unidas en Hungría
(2) A MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG (a továbbiakban: MENSZT) 1947-ben alakult társadalmi mozgalomként. Egyéni és kollektív tagok (szervezetek) olyan önkormányzattal rendelkező civil szervezete (egyesülete), amely kizárólagos rendeltetésének az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányába foglalt célok és értékek megvalósításának előmozdítását, illetőleg az ENSZ tevékenységének népszerűsítését és támogatását tekinti.
(3) A MENSZT nemzetközi tevékenységet is folytató országos egyesület. Székhelye: 1062. Budapest, Andrássy u. 124.
(4) A MENSZT önálló civil szervezet, ugyanakkor integráns része az ENSZ Társaságok Világszövetségének (WFUNA – World Federation of United Nations Associations). Nemzetközi tevékenységét elsősorban ezen keresztül fejti ki. A Világszövetség Alapokmányát munkájában irányadónak tekinti.
(5) A MENSZT körbélyegzője: az ENSZ hivatalos emblémája, alul félkörívben “UNA-H” felirattal és körbe “MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG” szöveggel.
(6) A MENSZT jogi személy, amelyet a nemzetközi tevékenységben és a hazai szervek előtt az elnök és a főtitkár képvisel egyenként önállóan.
(7) A MENSZT közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II. fejezet
A MENSZT fő céljai, közhasznú tevékenysége a közfeladatok ellátása érdekében
(1) A MENSZT eszmei irányvonalát önálló szervezetként alakítja ki. Ennek meghatározásában azonban szerepe van annak, hogy integráns része egy, az Egyesült Nemzeteket támogató nemzetközi társadalmi mozgalomnak, tagja az ENSZ Társaságok Világszövetségének, amelynek az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál I. kategóriájú konzultatív státusa van. A WFUNA tagszervezeteként, a MENSZT a WFUNA Alapokmányának megfelelő szellemben munkálkodik.
(2) Fő célja a MENSZT-nek az, hogy
(a) a közvélemény körében végzett munkájával segítse és ösztönözze a Magyar Állam által – az ENSZ Alapokmánya ratifikálásával – vállalt kötelezettségek teljesítését;
(b) széles körben ismertesse az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket, valamint az ENSZ és szakosított intézményei lényeges határozatait, programjait, ezek megvalósítását, különösen az alábbi területeken:
- a nemzetközi béke és biztonság erősítése;
- a fegyverkezés megfékezése és a leszerelés előmozdítása;
- a népek közötti megértés és bizalomépítés elősegítése;
- a népek közötti gazdasági, tudományos, technológiai, környezetvédelmi, kulturális és humanitárius együttműködés erősítése;
- az emberi- és kisebbségi jogok védelme és érvényesítése, beleértve mindenféle diszkrimináció (faji, vallási stb.) elleni fellépést;
- a demokratikus társadalmi fejlődés előmozdítása;
- a környezet védelme és a fenntartható fejlődés támogatása;
- a bűnmegelőzés támogatása;
- kábítószer-ellenes küzdelem;
- a nők, a gyermekek és az idősek helyzetének javítása és jogaik érvényesítése;
- az ENSZ reformja.
(c) segítse elő az ENSZ tevékenységének és lehetőségei fejlesztésének kutatását, az erről való tájékoztatást és az ENSZ tevékenysége ismertetésének integrálását az oktatási rendszerbe;
(d) más hazai szervezetekkel együttműködve szervezzen nemzeti bizottságokat a különféle ENSZ-programok (például ENSZ-évek, -évtizedek) hazai megvalósítására;
(e) kísérje figyelemmel, ismertesse, és társadalmi eszközökkel segítse a magyar közéletnek az ENSZ-ben és szakosított intézményeiben kifejtett tevékenységét;
(f) az ENSZ Alapokmánya szellemében segítse a regionális együttműködést és integrációt Európában;
(g) ösztönözze és segítse a sajtó munkáját az ENSZ-ről és szervezeteiről, azok céljairól és tevékenységéről;
(h) kezdeményezze és szervezze a megemlékezést a fontosabb ENSZ-napokról és ezeket az alkalmakat használja fel a fenti célok elérésére (ilyen főbb alkalmak: faji megkülönböztetés megszüntetésének nemzetközi napja: március 21; egészségügyi világnap: április 7.; nemzetközi családnap: május 15; környezetvédelmi világnap: június 5; kábítószer-ellenes világnap: június 26; idősek nemzetközi napja: október 1; az ENSZ-nap: október 24.; az emberi jogok napja: december 10.);
(i) az ENSZ Társaságok Világszövetsége keretében működjék együtt más ENSZ társaságokkal és járuljon hozzá a WFUNA erősítéséhez;
(j) működjék együtt külföldi társadalmi, nem kormányzati szervezetekkel, amelyekkel közös céljai vannak.
(3) A MENSZT alapszabályában, fentiekben felsorolt céljai megvalósítása érdekében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény /továbbiakban: Ctv./ – 34. §. (1) bek. a.) pontja figyelembe vételével az alábbi közhasznú, – a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló – tevékenységeket végzi a megjelölt közfeladatokhoz kapcsolódóan:
- környezetvédelmi közfeladatok
- elősegítik a vadvizekkel, és azok növény- és állatvilágával kapcsolatos kutatást, adatcserét és tájékoztatást /1993. évi XLII tv. a nemzetközi jelentőségű vadvizekről Ramsari egyezmény- 4.cikk (3)bek.,/ ill. a természet védelme érdekében együttműködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel,1996. évi LIII.tv. a természet védelméről 5. §.(4)bek./,
- elősegítik és ösztönzik a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára és az ahhoz szükséges intézkedésekre vonatkozó ismeretek megértését, valamint a hírközlő eszközökön keresztüli terjesztését és ezen témakörök oktatási programokba való felvételét; /1995. évi LXXXI. tv, a Biológiai Sokféleség Egyezményről, 13.cikk/,
c.) ..a nemzeti törvényeknek és előírásoknak megfelelően, továbbá saját lehetőségeik határán belül a nemzeti és – ahol lehetséges – szubregionális és regionális szinteken támogatják és elősegítik
– az oktatási és tudatosítási programok kidolgozását az éghajlatváltozásról és annak hatásairól
– a közvélemény hozzáférését az éghajlatváltozásra és hatásaira vonatkozó információkhoz.
/1995. évi LXXXII. tv. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről, 6. cikk /
- gyermek-, ifjúság- és egészségvédelmi feladatok
a.) minden lehetséges intézkedést megtesznek azok támogatására, akiknek erre hivatásuk gyakorlásához szükségük van a kábítószerekkel elkövetett visszaélések problémáinak jobb megismerésében és azok megelőzésében, továbbá elősegítik, hogy ezek az ismeretek a lakossághoz is eljussanak, ha fennáll annak veszélye, hogy az ilyen visszaélések széles körben elterjednek. /1965. évi 4. tvr. – Egységes Kábítószer Egyezmény 38.cikk (3) bek, 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 6.§ (4)bek/
b.)..segítik mindazon személyeket, akiknek hivatásuk gyakorlása közben szükségük van arra, hogy megismerjék a pszichotróp anyagokkal való visszaélés és a megelőzés problémáit, és a nagyközönség körében is terjesztik az idevonatkozó ismereteket, ha fennáll annak a veszélye, hogy a pszichotróp anyagokkal való visszaélés széles körben elterjed. (1979. évi 25. tvr. rendelet a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben egyezmény 20.cikk (3)bek, / 1997. évi CLIV évi. tv. az egészségügyről 141,§ .(3)bek.g.)/
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése , emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység
- .. intézkedéseket tesznek, különösen az oktatás, nevelés, kultúra és tájékoztatás területén, abból a célból, hogy a faji megkülönböztetésre vezető előítéleteket leküzdjék és a nemzetek és a faji vagy etnikai csoportok közötti megértést, türelmességet és barátságot előmozdítsák, továbbá, hogy az EgyesültNemzetek Alapokmányának, az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációjának, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ nyilatkozatnak .. a céljait és elveit népszerűsítsék. /1969. évi 8. tvr. a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről- New York-i egyezmény, 7. cikk, 2011. évi CLXXIX.tv. a nemzetiségek jogairól 3.§, 7.§, 22.§(2)bek./
- …gondoskodnak arról, hogy az érintett hatóságok, szervezetek és személyek a jelen Karta által létesített jogokról és kötelezettségekről tájékoztatást kapjanak. /1999. évi XL. tv. a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 6.cikk, 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 12.§./
- ..a civil társadalmat – különösen a fogyatékossággal élő személyeket és az őket képviselő szervezeteket – be kell vonni az ellenőrzési folyamatokba, és azokban teljes részvételüket biztosítani kell. /2007. évi XCII. tv. a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 33.cikk, (3)bek., 1997. évi CLIV évi. tv. az egészségügyről 1,§ .b.)/
(4) A MENSZT hazai tevékenységét főként különböző tanácskozások, rendezvények szervezése, kiadói tevékenység, illetőleg a tömegtájékoztatási eszközök bekapcsolása útján végzi. A MENSZT elveinek és céljainak megfelelően, azok valóra váltása érdekében, önállóságát megőrizve együttműködik más szervezetekkel, illetőleg közösségekkel, valamint lehetőséget nyújt arra, hogy széles társadalmi bázisán, programjának kidolgozásában és megvalósításában szervezetek, közösségek, mozgalmak a MENSZT keretében is tevékenykedjenek.
(5) A MENSZT céljai, törekvései, illetőleg vázolt alapfeladatai megvalósítása érdekében igénybe veszi, illetve kifejti mindazt a tevékenységet, ami – jogszerűen – elgondolásai realizálásához, akciói sikeréhez, s ezek tartalmi és anyagi megalapozásához szükséges.Az alapfeladatokat szolgáló járulékos tevékenységhez tartozik profiljának megfelelő szolgáltatás, vagy vállalkozás végzése, lap, illetőleg időszaki kiadvány megjelentetése, az ezekre vonatkozó törvényes előírások megtartásával.
(6) A MENSZT ellátja a volt magyar ENSZ-tisztviselők és –szakértők, valamint az ENSZ-missziókban résztvevők hazai érdekvédelmét, akik az ENSZ-ben vagy szakosított intézményeiben, vagy azok megbízásából dolgoztak. A MENSZT fontos feladata az is, hogy céljai elérése érdekében hasznosítsa e nemzetközi tisztviselőknek a külföldi munkavállalás során szerzett széles körű ismereteit és tapasztalatait.
(7) A MENSZT részt kíván venni azoknak a fontosabb törvénytervezeteknek és más jogszabálytervezeteknek a társadalmi vitájában, amelyek kapcsolódnak az ENSZ-ben és szakosított intézményeiben elfogadott határozatokhoz, egyezményekhez, és más okmányokhoz.
(8) A MENSZT-nek a fentiekben meghatározott közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásait tagjain kívül bárki igénybe veheti, gazdasági-vállalkozásitevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célokat nem veszélyeztetve végez.
III. fejezet
A MENSZT tagjai, a tagok jogai és kötelességei
(1) A MENSZT munkájában nyilvántartott rendes tagként részt vehet minden természetes és jogi személy, ha a MENSZT céljait magáénak ismeri el, azt támogatja, illetőleg annak tevékeny megvalósítására kész és a tagság jogait, kötelezettségeit érvényre juttatja.
(2) Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit elfogadja és a MENSZT-et szerződésben meghatározott módon támogatja.
(3) A jogi személy tagok egy-egy képviselőjűk útján vesznek részt a MENSZT testületi munkájában.
(4) Tiszteletbeli tag lehet a közgyűlés döntése alapján mindazon személy, aki a MENSZT munkáját kiemelkedő módon segíti, vagy a MENSZT céljainak jelentős reprezentánsa. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt a szervezet testületi ülésein, nem köteles azonban tagdíjat fizetni.
(5) A MENSZT-en belül a döntések meghozatalában minden rendes tag – akár természetes, akár jogi személy – egy szavazattal rendelkezik. Ez a rendelkezés vonatkozik a jogi személy tag képviselőjére is.
(6) A rendes tag jogosult:
(a) részt venni a szervezet tevékenységében, annak rendezvényein;
(b) rendszeres vagy eseti tájékoztatást kapni, illetve kérni a szervezet, a választott testületek és a tisztségviselők tevékenységéről, továbbá javaslattal, kezdeményezéssel élhet;
(c) szavazati joga van a közgyűlésen, illetőleg minden tisztségre választhat és választható;
(d) igénybe veheti a MENSZT által nyújtott szolgáltatást;
(e) részesülhet a MENSZT által odaítélt elismerésből.
(7) A rendes tag köteles:
(a) a MENSZT alapszabályát, más belső előírásait, illetve határozatait tiszteletben tartani, azok megvalósítását tevékenyen előmozdítani;
(b) a MENSZT általános, illetve konkrét tevékenységében legjobb tudása szerint részt venni, a választás útján elnyert tisztségnek, továbbá az önként vállalt feladatnak maradéktalanul eleget tenni;
(c) a rábízott anyagi eszközökkel felelősen bánni;
(d) a tagdíjat pontosan befizetni. A tagdíj a belépés hónapjának első napjától esedékes. A tagdíjat január 30-áig kell befizetni.
(8) A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:
A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok (6) és (7) pontban írott jogaival és kötelezettségeivel azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek, tisztségre nem választhatnak és nem választhatók.
(9) A tagsági jogviszony a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
(10) A tagokról a főtitkár, a tagdíjbefizetésekről pedig a MENSZT titkára naprakész nyilvántartást vezet. (11) A tagság megszűnik:
– kilépés,
– a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása
– törlés (elhalálozás ill. jogutód nélküli megszűnés),
– kizárás esetében.
(12) A tag a tagsági viszonyát a MENSZT elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. Kilépés esetében a tárgyévre jutó, már befizetett tagdíjat nem lehet visszakövetelni.
(13)Amennyiben a tagnak tagdíjhátraléka keletkezik, a tagsági jogviszony felmondására történő figyelmeztetéssel az elnök írásban felszólíthatja a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére. Amennyiben a tag az esedékességtől számított hat hónapon belül tagdíjhátralékát nem rendezi, a MENSZT a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel felmondhatja. A felmondásról a MENSZT közgyűlése dönt.
(14)A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Amennyiben a közgyűlés elrendeli a kizárási eljárás lefolytatását, úgy az elnökség írásban értesíti a kizárási eljárás alá vont tagot az eljárás megindításáról és az értesítést követető 60 napon belül köteles meghallgatni a tagot, lehetőséget adva a tagnak a védekezése (esetleges bizonyítékai) akár írásban akár szóban történő előterjesztésére. Amennyiben a bizonyítási eljárás lefolytatása után az elnökség a tag kizárásáról dönt, a kizárást kimondó határozatot írásba foglalja és közli a taggal. A határozat indoklásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről. A határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül. Az egyesület elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a legközelebb tartandó közgyűlés a fellebbezést napirendre tűzze.
IV. fejezet
A MENSZT szervei és tisztségviselői
A MENSZT szervei:
- a közgyűlés;
- az elnökség;
- a kormányzó tanács;
- a szakosított tanácsok, állandó és ideiglenes munkacsoportok;
- a területi csoportok.
(1) A közgyűlés
(a) A MENSZT döntést hozó szerve a közgyűlés, amely a rendes tagok összességéből áll.
(b) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a MENSZT alapszabályának módosítása; /a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges, az egyesület céljának módosításához a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbsége szükséges/
- a MENSZT megszűnésének, egyesülésének és szétválásának kimondása; / a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbsége szükséges/
- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
- az éves költségvetés elfogadása;
- az elnökség éves beszámolójának – ezen belül az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének -elfogadása;
- a tagdíj megállapítása;
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a MENSZT-tel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a MENSZT a saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai ellen indított kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- a MENSZT tanácsadó testülete – kormányzó tanácsa – tagjainak a felkérése.
(c) A MENSZT évente tart közgyűlést, amelyet 15 nappal az ülést megelőzően az elnök hív össze a napirend közlésével írásban. A meghívónak az egyesület nevének, székhelyének, a közgyűlés időpontjának és helyének feltüntetése mellett a napirendet olyan részletességgel kell közölni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés a MENSZT székhelyén kívülre is összehívható. A tagok az elnöktől a meghívó kézbesítését követő 8 napon belül a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. Amennyiben az elnök a kiegészítési kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatala előtt külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.
(d) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50 % százaléka + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt 30 napon belül újra összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendben feltüntetett kérdésekben.
(e) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza – a IV. fejezet (1) bek. b.) pontjában foglaltak kivételével. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(f) A MENSZT vezető tisztségviselőit titkos szavazással választja. Titkos szavazáskor szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell döntést hozni.
(g) A közgyűlés a tisztségviselők jelölésénél figyelembe veszi a 2011. évi CLXXV törvényben jelzett összeférhetetlenségi szabályokat.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
1.kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a MENSZT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a MENSZT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(h) A közgyűlés ülései nyilvánosak. Jogszabályban meghatározott esetekben az elnök zárt ülést rendelhet el.
(i) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a közgyűlés napirendjét, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálóknak a megválasztását, a közgyűlés határozatképességét, a szavazások eredményét és a megszületett határozatokat.
(2) Az elnökség
(a) Az elnökség az MENSZT tényleges ügyintéző szerve. Tagjai a közgyűlés által 5 évre megválasztott személyek. Tagja az elnökségnek az elnök, az alelnök, a főtitkár. A közgyűlés további elnökségi tagokat választhat azzal, hogy az elnökség létszáma max. 15 fő lehet.
(b) Az elnökség gondoskodik a közgyűlés döntésének végrehajtásáról, a folyamatos, eredményes működésről, illetve annak feltételei megteremtéséről. Az elnökség a közgyűlésnek felelősséggel, számadással tartozik.
(c) Az elnökség negyedévente legalább egy ülést tart, amelyet 15 nappal az ülést megelőzően az elnök hív össze a napirend közlésével írásban.
(d) Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a tagok 50 % százaléka + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt 30 napon belül újra összehívott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendben feltüntetett kérdésekben.
(e) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(f) Az elnökség ülései nyilvánosak. Jogszabályban meghatározott esetekben az elnök zárt ülést rendelhet el.
(g) Az elnökség feladata és hatásköre:
- a közgyűlés határozatainak végrehajtása;
- két közgyűlés közötti ügyintézés;
- közgyűlések előkészítése;
- beszámolók elkészítése;
- valamint feladata minden a MENSZT-tel kapcsolatos intézkedés megtétele, amely nem a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(h) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a MENSZT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a MENSZT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(i) Az elnökség köteles összehívni a közgyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
E három esetben összehívott taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
(g) A MENSZT tisztségviselői:
1. az elnök,
2. a főtitkár,
3. az alelnök,
4. a szervezet titkára (a szervezet alkalmazottjaként),
5. az elnökség tagjai
A MENSZT elnöke, alelnöke, főtitkára, titkára és az elnökség más tagjai egymással nem lehetnek közeli hozzátartozók. A szervezet tisztségviselői (a titkár kivételével) tevékenységüket társadalmi munkában látják el.
1. Az elnök összefogja, irányítja, illetőleg vezeti a közgyűlés és az elnökség munkáját. Akadályoztatása esetén a főtitkár, annak akadályoztatása esetén pedig az alelnök helyettesít. Önállóan képviseli a MENSZT-et.
2. A főtitkár felelős a szervezet operatív ügyintézéséért, és a működés feltételeinek a folyamatos biztosításáért, a testületi döntések megvalósításának ellenőrzéséért, a gazdálkodás szabályszerűségéért és eredményességéért, valamint munkáltatói jogkört gyakorol az alkalmazott(ak) felett. Önállóan képviseli a MENSZT-et.
3. Azalelnök az a) pontban meghatározott helyettesítő funkciót tölt be, amellett szakosított tanácsok, területi és más (munka)csoportok vezetője is lehet.
4. A titkár munkaviszonyban, kinevezett alkalmazottként gondoskodik a tanácskozások, döntések előkészítéséről, a határozatok, a tagsági javaslatok, a szervezet kötelékében jelentkező ügyek nyilvántartásáról és érdemi kezeléséről, tagnyilvántartást vezet, és rendben tartja a szervezet gazdálkodási dokumentumait is. Az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, az elnökségnek azonban nem tagja.
Minden választott tisztségviselő a közgyűlés által fegyelmi büntetéssel sújtható, illetve visszahívható.
A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését követő 2 évben legalább 1 évig –
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság felfüggesztette vagy törölte.
(3) A kormányzó tanács
A kormányzó tanács a MENSZT elnökségének tanácsadó testülete. Tagjai az ENSZ és szakosított intézményei napirendjén szereplő kérdésekkel foglalkozó szervezetek képviselői, illetve kiemelkedő szakemberek. A kormányzó tanács tagjait az elnökség javaslatára a közgyűlés kéri fel 5 éves időtartamra.
(4) A MENSZT szakosított tanácsai a következők:
(a) a Volt ENSZ Tisztviselők és Szakértők Tanácsa;
(b) a Környezetvédelmi és Fejlesztési Tanács;
(c) az Egészségügyi Tanács;
(d) az Emberi Jogi, Kisebbségi és Menekültügyi Tanács.
A szakosított tanácsok nem jogi személyek, tevékenységüket, összetételüket az elnökség határozata rögzíti.
A MENSZT állandó és ideiglenes munkacsoportokat is működtet. Jelenleg a
- a Leszerelési és Békefenntartási,
- a Kábítószer-ellenes és
- az Afrikával foglalkozó
munkacsoport működik.
(5) Az alapszabály lehetővé teszi, hogy – jogi személyiség nélkül – területi (pl. megyei, városi) csoportok tevékenykedjenek.
V. fejezet
Határozatok és nyilvánosság
(1) A közgyűlés és az elnökség döntéseit az elnökség összegyűjti a határozatok tárában. Ebben nyilvántartja a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, (nyílt szavazás esetén) személyét.
(2) Az elnök gondoskodik a MENSZT döntésének érintettekkel való közléséről, írásban igazolható módon.
(3) A közgyűlés és az elnökség döntéseit a MENSZT székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és a MENSZT honlapján hozza nyilvánosságra.
(4) A MENSZT működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.
(5) A MENSZT működése módjáról, szolgáltatásai igénybevételi módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
(6) Kiadói tevékenysége keretében megjelentetett ismeretterjesztő és tudományoskiadványok 1-1 példányát a MENSZT az országos és a megyei könyvtárak, valamint a felsőoktatási intézmények könyvtárai számára térítésmentesen átadja.
VI. fejezet
A MENSZT gazdálkodása, megszűnése
(l) A MENSZT éves költségvetés alapján, a hatályos gazdálkodási, számviteli és pénzügyi előírások szerint gazdálkodik.
(2) A MENSZT bevételei lehetnek:
– a különböző egyéni és kollektív tagok tagdíjbefizetései és ezen felüli felajánlásai;
– állami támogatás;
– a nem MENSZT-tagok részéről juttatott anyagi támogatás, pályázati összegek
– rendezvényből, szolgáltatásból, tanfolyamból, más járulékos hasznos tevékenységből származó és az alaptevékenységre fordítandó bevétel;
– az elnökség által elfogadott egyéb (pl. alapítványi) pénzösszeg.
(3) A MENSZT napi kiadásainak fedezésére utalványozásra az elnök és a főtitkár együttesen jogosult.
(4) A MENSZT célja érdekében – a mindenkori rendelkezéseket figyelembe véve – alaptevékenysége keretében gazdasági tevékenységet folytathat, alapokat képezhet, létesítményeket hozhat létre, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, vállalkozási tevékenységet folytathat úgy, hogy a vállalkozás tevékenysége döntő, meghatározó részét nem képezheti, és a vállalkozásból származó bevételeit csak az egyesület céljainak megvalósítására fordítja.
(5) A MENSZT befektetési tevékenységet nem folytat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki, közhasznú tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vesz fel.
(6) A MENSZT gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordítja.
(7) A MENSZT csak más egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
(8) A MENSZT megszűnik, ha célját megvalósította, illetve a céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
(1) Az 1947 óta működő MENSZT a székhelye szerinti bíróság (a Fővárosi Bíróság) által 1989. szeptember 1-jén hozott nyilvántartásba vételt eredményező döntéssel (312. sorszám) vált társadalmi mozgalomból országos egyesületté.
(2) Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvényben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (Ctv.), a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011.(XII.30.) Korm. rendeletben valamint a hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók.
(3) Ezen– 1989. június 20-án elfogadott és azóta többször módosított alapszabály jelenlegi, egységes szerkezetbe foglalt szövegét– a MENSZT-nek a jelenléti íven feltüntetettek szerint jelenlévő tagjai – a 2014. évi április hó 24. napján megtartott közgyűlése fogadta el, rendelkezéseiben foglaltakat pedig a MENSZT elnöke és főtitkára kézjegyével látja el.